Szakértői tevékenység kormányhivatali eljárásban
A tanulói jogviszony megszűnését követően indult, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsági tevékenységéhez kapcsolódó eljárásokban szakértőként eljárva az alábbiak az irányadóak:
- A tanulói jogviszony megszűnését követően, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat hatáskörébe tartozó szakértői bizottsági tevékenységhez kapcsolódóan a közigazgatási hatósági eljárást indító kormányhivatal kirendelése esetén szakértőként jár el.
- A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (10) alapján a kérelmező – a szakértői vélemény vagy a vizsgálat elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított – tizenöt napon belül kezdeményezheti a szakértői vélemény, illetve a vizsgálat elutasításának felülvizsgálatát közigazgatási hatósági eljárás keretében.
- 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 44. § (1) alapján az e Korm. rendelet 42. §-ban és 43. §-ban foglaltaktól eltérően az EMMI rendelet szerinti szakértői bizottságként eljáró Gyakorló Szakszolgálat szakértői véleményében foglaltakkal és eljárásával kapcsolatban a (2)–(4) bekezdés rendelkezései alkalmazandóak:
(2) Az eljárást az a kormányhivatal folytatja le, amelynek a működési területén a Gyakorló Szakszolgálat vizsgálatát kezdeményező személy lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, tartózkodási helye található.
(3) A kormányhivatal az eljárása megindításáról nyolc napon belül értesíti a Gyakorló Szakszolgálatot.
(4) A kormányhivatal eljárásában diagnosztikai kérdésekben szakértőként – a kormányhivatal kirendelése alapján – a Gyakorló Szakszolgálat jár el azzal, hogy az eljárásban nem vehet részt az a szakértő, aki a Gyakorló Szakszolgálat részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésében részt vett.
Tudnivalók a szakértésről
- A közigazgatási hatósági eljárásban a kormányhivatal saját hatáskörben mérlegeli, hogy szükséges-e szakértő kirendelése. Amennyiben a kormányhivatal szakértő kirendelését tartja szükségesnek, a jogszabály szerint szakértőként intézményünk jár el.
Szakértőként eljáró intézményünk hatásköre kizárólag a kormányhivatal által megfogalmazott és diagnosztikai tartalmú szakértői kérdés(ek) megválaszolására terjed ki.
- E tevékenységet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és az az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény szabályozza.
- Szakértői tevékenységünk tehát mind formailag, mind tartalmát tekintve eltér a szakértői bizottsági tevékenységtől, diagnosztikai tartalmú szakértői kérdésre válaszol.
- Kirendelt szakértőként intézményünk szakértői bizottsági tevékenysége során a Kérelmező által korábban rendelkezésre bocsátott információk, dokumentumok újbóli áttekintését is végzi, melyek ismételt megküldésére a hatóság részéről nincs szükség. A szakértői kérdéshez kapcsolódó, esetleges újonnan keletkezett információk, dokumentumok megismerését a hatóság a kirendeléssel egyidőben küldi meg.
A kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárásában az ügygazda a kormányhivatal. Intézményünk, szakértőként a kormányhivatallal áll kapcsolatban.
- A szakértői kérdés megválaszolásához, a kérdés jellegétől függően szükséges lehet a jogorvoslati ügyben érintett személy aktuális álláspontjának megismerése, az újonnan keletkezett/korábban nem ismert dokumentumok, kiegészítő – pl. egészségügyi – vizsgálatok dokumentumainak bekérése, kontakt vizsgálat elvégzése is.
- Ezek egyéni helyzetek, a szakértői kérdés megválaszolásához szükséges és elégséges tevékenységek végzésére törekszünk, az érintett személy szempontjából aránytalan teher kerülése mellett.
- A szakértői tevékenység országos illetékességi körben történik, kiemelten szem előtt tartva, hogy az érintettek számára a részvétel ne jelentsen aránytalan terhet.
- A szakértői tevékenységről szakvélemény készül, amelyben
- a kormányhivatal kérdéseinek megválaszolása és
- az általunk feltárt, eddig nem ismert információk összegzése kerül.
Intézményünk szakértői tevékenysége keretében nem hoz döntést vagy határozatot, hanem a hatóság döntését segíti szakmai kérdésekben. Intézményünk a szakvéleményt megküldi az ügygazda kormányhivatalnak, aki az abban foglalt szakértői válaszokat megismerve hoz döntést, határozatot.
- A szakértői tevékenység keretében első lépésként az eset hátterének feltárására és annak eldöntésére kerül sor, hogy szükség van-e további információk, dokumentumok bekérésére, kontakt vizsgálatra.
- Intézményünk a tanulói jogviszony megszűnését követően keletkezett állapotok kapcsán fogyatékosság megállapítását, kizárását érintő diagnosztikai kérdésekben jár el, melynek során valamely fogyatékosságot felvető súlyos állapot keletkezését szükséges vizsgálni, valamint a hazai protokolloknak és a nemzetközi diagnosztikus rendszereknek (DSM-5, fogyatékossággal összefüggő egészségügyi diagnózisok esetén BNO-10, FNO) megfelelően áttekintjük az eddig megismert kizáró, illetve bennfoglaló diagnosztikai kritériumokat és az állapotot leíró eddigi folyamatot, tartalmakat, indokokat, az állapot idői dimenziójára, súlyosságára vonatkozó tényeket és az autonómiát érintő kérdéseket. Kontakt vizsgálatot szakmai indokoltság esetén végzünk.
- Esetkezeléseinket a kölcsönös együttműködés és teammunka kereteit lefektető diagnosztikus megállapodás megkötésével kezdjük.
- Teamünk sajátossága, hogy a gyógypedagógia összes szakirányát lefedő, pszichológiai, mediációs kompetenciákkal rendelkezve végzünk módszertani tervezést követően komplex állapotmegismerést. Szakértés során is teammunkában a szakértői kérdésekhez igazodó szakemberek bevonásával végzünk tevékenységet, készítjük el szakvéleményünket a feltett kérdés kapcsán.