Szakértői tevékenység tankerületi eljárásban

Intézményünk gyermekek, illetve tanulói jogviszonyban állók szakértői véleményével kapcsolatban a tankerületi központ által indított közigazgatási hatósági eljárásban a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 43. § (4) alapján kirendelt szakértőként jár el. Köznevelési időszakot érintő eljárásokban intézményünk szakértői tevékenységére vonatkozóan az alábbiak az irányadóak.

Kirendeléssel kapcsolatos információk

► Szakértéssel kapcsolatos információk

Információk szülőknek


Kirendeléssel kapcsolatos információk

  • A tankerületi központ által indított eljárásban szakértőként – a tankerületi központ kirendelése alapján – az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat vagy az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította.

  • A tankerületi központ eljárása a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  alapján történik, melynek 42. §-a szabályozza azoknak az eseteknek a körét, amikor a fentiekkel összefüggésben a tankerületi központnak közigazgatási hatósági eljárást szükséges lefolytatnia.

  • A közigazgatási hatósági eljárásban a tankerületi központ saját hatáskörben mérlegeli, hogy szükséges-e szakértő kirendelése. Amennyiben a tankerületi központ szakértő kirendelését tartja szükségesnek, a jogszabály szerint szakértőként intézményünk, valamint az a szakértői bizottság járhat el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította. Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésében korábban részt vett.

Szakértőként eljárva intézményünk hatásköre kizárólag a tankerületi központ által megfogalmazott és diagnosztikai tartalmú szakértői kérdés(ek) megválaszolására terjed ki.
  • E tevékenységet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és az az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény szabályozza. 
  • Szakértői tevékenységünk tehát mind formailag, mind tartalmát tekintve eltér a szakértői bizottsági tevékenységtől, diagnosztikai tartalmú szakértői kérdésre válaszol.

Ebből következően a szakértői tevékenység során felülvizsgálatot, intézménykijelölést nem végzünk.
  • Kirendelt szakértőként intézményünk a gyermek/tanuló ügyét azidáig nem ismerő szakértőként lép a vitás ügyekbe. Ebből adódóan az előzményi információk, dokumentumok bekérése szükséges lehet.

  • A tankerületi központ hatósági eljárásában az ügygazda a tankerületi központ. Intézményünk, szakértőként a tankerületi központtal áll kapcsolatban.

  • A szakértői kérdés megválaszolásához, a kérdés jellegétől és a rendelkezésre álló információktól függően szükséges lehet az ügyben érintett gyermek/tanuló, a szülők és a gyermek/tanuló ügyében érintett szakemberek, intézmények álláspontjának megismerése, a gyermek/tanuló állapotmegismerése és a hiányzó információk, dokumentumok, kiegészítő információk – pl. egészségügyi vizsgálatok dokumentumainak – bekérése, kontakt vizsgálat elvégzése is. 

  • Azt, hogy a szakértői kérdés megválaszolásához milyen tevékenységeket szükséges elvégezni, mindig az egyedi, az adott ügy függvényében lehetséges meghatározni. Minden esetben a szükséges és elégséges tevékenységek elvégzésére törekszünk az aránytalan teher kerülésével.

  • A szakértői tevékenységünket országos illetékességi körben végezzük, a módszertani tervezés során kiemelten szem előtt tartva, hogy az érintett gyermekek/tanulók és családjaik számára a részvétel ne jelentsen aránytalan terhet. 

  • A szakértői tevékenységről szakvélemény készül, amelyben

    • rögzítésre kerülnek a tankerületi központ kérdéseire adott válaszok,

    • továbbá összegzésre kerülnek a szakértői tevékenység során feltárt, a gyermek/tanuló ügye szempontjából lényeges és a gyermek/tanuló érdekét szolgáló általunk feltárt információk, befolyásoló tényezők is. 

Intézményünk szakértői tevékenysége keretében nem rendelkezik döntési, határozathozatali hatáskörrel, tehát nem hoz döntést vagy határozatot, hanem szakmai állásfoglalásával a hatóság döntését segíti szakmai kérdésekben.

Intézményünk a szakvéleményt az ügygazda tankerületi központnak küldi meg, aki az abban foglalt szakértői válaszokat megismerve, saját hatáskörben hoz döntést, határozatot. Ennek során ugyancsak a tankerületi központ hatásköre annak eldöntése, hogy a szakértői véleményben foglalt megállapításokból mit vesz figyelembe döntéshozatala során.


Szakértéssel kapcsolatos információk

Intézményünk bevonása szakértőként akkor indokolt, ha a kérdés diagnosztikai tartalmú és sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos, az alábbi tartalmakat érintően:

  • ha a vitás kérdés kizárólag diagnosztikai jellegű, és halmozott fogyatékossággal (kettőnél több fogyatékosságtípus együttes előfordulása) kapcsolatos;
  • értelmi fogyatékossággal kapcsolatos jogorvoslati eljárásban, ha a felülvizsgálathoz nem áll rendelkezésre más intelligenciavizsgáló eljárás az érintett szakértői bizottságnál, mint amellyel a közigazgatási hatósági eljárás tárgyát képező eljárás során már vizsgálták a gyermeket, és egyebekben a gyermek/tanuló fejlődésének jellegzetességei, szociális érettsége már feltárt;
  • vagy a szülő kizárólag az érzékszervi vagy mozgásfogyatékosság tényével vagy súlyosságával nem ért egyet. (Hivatk.: EMMI VIII/ 782/2020/ KOZNEVIG iktsz. levele)

Szakértői kirendelés esetén megkezdjük az esetkezelést.

A szakértés keretében történő esetkezelésekről

Az esetkezelések a szakértői kérdés(ek)hez igazodóan egyéni tartalmúak, azonban néhány alapelv minden esetben hangsúlyos.

  • A jogi szabályozás szerint a gyermek/tanuló ügyét addig nem ismerő, felülvizsgálatot, intézménykijelölést nem végző szakértőként lépünk vitás ügyek esetkezelésébe. Emiatt minél részletesebben szükséges megismernünk a kialakult helyzetet, az előzményi és aktuális információkat, illetve az egyéb körülményeket. 

  • A szakértői tevékenység keretében első lépésként az eset hátterének feltárására és annak eldöntésére kerül sor, hogy szükség van-e kontakt vizsgálatra. Intézményünk összetett diagnosztikai kérdésekben jár el, ilyenkor a hazai protokolloknak és a nemzetközi diagnosztikus rendszereknek (DSM-5, fogyatékossággal összefüggő egészségügyi diagnózisok esetén BNO-10, FNO) megfelelően kivitelezzük az állapotmegismerési folyamat lépéseit, vagy tekintjük át, hogy azok megtörténtek-e. Áttekintjük az eddig megismert kizáró, illetve bennfoglaló diagnosztikai kritériumok fennállását, dokumentálását és az állapotot leíró korábbi folyamatot, tartalmakat, indokokat. 

  • Rendszerszemléletű, kontakt esetkezeléseink során a szülőkkel és gyermekeikkel, valamint a gyermekeket/tanulókat ismerő/ellátó szakmák szakembereinek kapcsolódó meglátásait figyelembe véve, teammunkában dolgozunk.

  • Esetkezeléseinket személyes kontaktvizsgálat szükségessége esetén a kölcsönös együttműködés és teammunka kereteit lefektető diagnosztikus megállapodás megkötésével kezdjük.

  • Teamünk sajátossága, hogy a gyógypedagógia összes szakirányát lefedő, pszichológiai, mediációs kompetenciákkal rendelkezve végzünk módszertani tervezést követően komplex állapotmegismerést.

Információk szülőknek

  • Intézményünk a szakértés során a kirendelő tankerületi központtal van kapcsolatban, a szakértői választ szakvélemény formájában a hatóság számára küldjük meg. A szülők, illetve az ügyben érintett gyermek/tanuló bevonása, kontakt kapcsolatfelvétel nem automatikus, annak indokoltsága a szakértői kérdéstől függően történik a szakértéshez szükséges és elégséges mértékben. 
  • Amennyiben a tankerületi központ által a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben indított közigazgatási hatósági eljárás során személyes (kontakt) vizsgálat szükségessége merül fel, a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 14. § (2) bekezdés értelmében a vizsgálaton a gyermek, tanuló képviseletére jogosult mindkét szülőnek jelen kell lennie. Amennyiben csak az egyik szülő tud megjelenni, a vizsgálat megkezdéséhez szükség van a távol maradó fél által kitöltött meghatalmazás vagy bírósági végzés átadására, amely alátámasztja, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a gyermeket egyedül képviselheti. Ennek hiányában a vizsgálatot nem áll módunkban lefolytatni. 
  • Tanulói jogviszonnyal rendelkező nagykorú személy ügyében – megfelelő meghatalmazás hiányában – más személy nem járhat el. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.
  • A vidékről utazók igényt tarthatnak a gyermek/tanuló és egy kísérő részére az utazás költségeinek megtérítésére a vonatkozó jogszabályok szerint (a háziorvostól kért, majd a vizsgálat alkalmával, intézményünk által igazolt nyomtatvány).
  • Amennyiben indokolttá válik, a kontakt/személyes vizsgálat általában több napot/alkalmat vesz igénybe. Ennek időpontját egyeztetjük a szülőkkel, nagykorú tanulóval.
Intézményünk szakértői tevékenysége keretében döntést vagy határozatot nem hoz, tehát a korábbi szakértői véleményt nem bírálja felül, hanem a hatóság (tankerületi központ) döntését segíti szakmai kérdésekben.