2020. szeptember 1. óta a 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 63. § (3) bekezdése és a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. §-a alapján a felsőoktatási felvételi eljárásba jelentkező, illetve a felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleményével igazolhatják fogyatékosságukat.

2020. szeptember 1. óta az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsági tevékenység keretében a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. §-a alapján és az abban meghatározott körben végzi a tanulmányok, vizsgák és a felsőoktatási felvételi eljárás, valamint a KRESZ-vizsga során adható kedvezményekre való jogosultság megítélése érdekében sajátos nevelési igény, fogyatékosság megállapítását vagy kizárását, ha a kérelmező érvényes szakértői véleménnyel nem rendelkezik.

Az eljárás minden esetben és kizárólag kérelemre indul.

2. Milyen esetekben lehet a fogyatékosság megállapítására irányuló kérelmet benyújtani az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálathoz?

A jogszabály pontosan szabályozza, hogy mely esetek tartoznak az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat hatáskörébe, azaz mikor lehet fogyatékosság megállapítása iránti kérelmet benyújtani.

Ezek a következők. A kérelmező:

Érettségi vizsgára jelentkezik, az érettségi vizsga során fogyatékossághoz/sajátos nevelési igényhez kapcsolódó támogatásokra, kedvezményekre való jogosultság megállapítása miatt nyújtja be kérelmét, állapotváltozás miatt. Köznevelésben, szakképzésben tanulói jogviszonnyal nem rendelkezik, a kérelmével összefüggő állapotváltozás a köznevelési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.
Felsőoktatási felvételi eljárásba jelentkezik, a felsőoktatási felvételi eljárás során adható fogyatékosságalapú támogatásokra, kedvezményekre való jogosultság megállapítása miatt nyújtja be kérelmét állapotváltozás miatt. Köznevelésben, szakképzésben tanulói jogviszonnyal nem rendelkezik, a kérelmével összefüggő állapotváltozás a köznevelési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.
Felsőoktatási tanulmányokkal, vizsgákkal kapcsolatos fogyatékosságalapú támogatásokra, kedvezményekre való jogosultság megállapítása miatt nyújtja be kérelmét állapotváltozás miatt. A kérelmével összefüggő állapotváltozás a köznevelési, szakképzési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.
Nyelvvizsgára jelentkezik, a nyelvvizsga során adható fogyatékosságalapú módszertani támogatásokra való jogosultság megállapítása miatt nyújtja be kérelmét állapotváltozás miatt. Köznevelésben, szakképzésben tanulói jogviszonnyal nem rendelkezik, a kérelmével összefüggő állapotváltozás a köznevelési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.
KRESZ-vizsgára jelentkezik, a KRESZ-vizsga során adható fogyatékosságalapú támogatásokra, kedvezményekre való jogosultság megállapítása miatt nyújtja be kérelmét. Köznevelésben, szakképzésben tanulói jogviszonnyal nem rendelkezik, a kérelmével összefüggő állapotváltozás a köznevelési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.

ÉS
A kérelmező érvényes szakértői véleménnyel nem rendelkezik.

A fenti esetekhez nem tartozó ügyekben intézményünknek hatásköre nincs, nem tud eljárást lefolytatni.

3. Ki kezdeményezheti fogyatékosság megállapítására irányuló kérelem benyújtását?

Fogyatékosság megállapítására irányuló kérelem benyújtását azok a személyek kezdeményezhetik, akik

már nem rendelkeznek a köznevelésben, szakképzésben tanulói jogviszonnyal, illetőleg
nincs a köznevelés időszakában kibocsátott, fogyatékosságot/sajátos nevelési igényt megállapító vagy azt kizáró érvényes szakértői véleményük.

Nagykorú, cselekvőképes személyek kérelme ügyében – megfelelő meghatalmazás hiányában – más személy nem járhat el.

4. Hová nyújthatnak be fogyatékosság megállapítása iránti kérelmet azok a személyek, akik még a köznevelés rendszerében tanulnak?

A jelenlegi jogszabályok mentén a köznevelés rendszerében tanuló személyek (teljes életíven át) a lakóhelyük szerint illetékes pedagógiai szakszolgálatokhoz fordulhatnak.

Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálathoz olyan személyek nyújthatnak be kérelmet, akik nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal.

5. Mit jelent a fogyatékosság fogalma?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében elfogadott „Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv” (és a kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény) szerint:

„Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.”

A fenti definíciót a magyar jogrendbe átültető, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja értelmében:

„fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.”

A köznevelés rendszere a fogyatékosság helyett a „sajátos nevelési igény” főfogalmat használja. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében

„sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”.

A felsőoktatási jogszabályok a köznevelési tartalmakat veszik át azzal, hogy a teljes problémakört fogyatékosságként definiálják.

A fogyatékosság tehát egy tartós, súlyos, a társadalmi részvételt átfogóan befolyásoló állapot, mely nem kizárólag egy-egy tanulási, felsőoktatási helyzetben (például nyelvvizsga) jelenik meg, hanem az egész önálló életvitelt alapvetően befolyásolja.

6. Mit jelent az ún. "utóbb keletkezett" fogyatékosság?

Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat 2020. szeptember 1. napjától szakértői bizottsági tevékenység keretében az ún. "utóbb keletkezett" fogyatékosság megállapítását vagy kizárását végzi. Az "utóbb keletkezett" fogyatékosság ebben az esetben azt jeleni, hogy a kérelmező fogyatékossága (a köznevelésben használt terminus szerint sajátos nevelési igénye) a középiskolai tanulmányai során nem állt fenn, azaz korábban fogyatékosság, sajátos nevelési igény megállapítására nem került sor, a fogyatékosságot felvető állapotváltozás a köznevelést követő időszakban következett be. Azonban az "utóbb keletkezett" fogyatékosság sem alakul ki előzmény nélkül, önmagában, annak konkrét, megfogható háttere van, például súlyos baleset, betegség, trauma.

A fogyatékosság tartós, súlyos, a társadalmi részvételt átfogóan befolyásoló állapot, mely nem kizárólag egy-egy tanulási, felsőoktatási helyzetben (például nyelvvizsga) jelenik meg, hanem az egész önálló életvitelt alapvetően befolyásolja.

7. Ki a kérelmező személy?

A „kérelmező” és a „kérelem” kifejezések a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet jogszabályi kifejezései. Kérelmezők mindazok a kliensek, akik fogyatékosság megállapítását kezdeményezik az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatnál.

Nagykorú, cselekvőképes kérelmező személy kérelme  ügyében – megfelelő meghatalmazás hiányában – más személy nem járhat el.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:190. § (1) bekezdés a) pontja szerint megszűnik a szülői felügyeleti jog – egyebek mellett – a gyermek nagykorúvá válásával. Mindezek alapján a nagykorú természetes személyek szüleinek törvényes képviseleti jogosultsága megszűnt, ők a kérelmezőt érintő jogorvoslati eljárásban már mint törvényes képviselők nem vehetnek részt. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 14. § (1) bekezdése alapján a meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

8. Kell-e fizetni az eljárásért?

A szakértői bizottságként eljáró ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat fenti tevékenysége térítésköteles. A térítés összege 10.000 Ft.

A térítési díj mérséklése vagy mellőzése jövedelmi helyzet vagy méltányosság alapján a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (11–12) alapján történik. A térítési díj mérséklésére vonatkozó dokumentumokat a kérelemmel együtt szükséges benyújtani (lásd: itt). Fogyatékosság megállapítása esetén az eljárás térítésmentes, illetve a befizetett térítési díjat az ELTE visszatéríti.

9. Kérhető-e méltányosság a térítési díj megfizetése alól?

Igen.

A térítési díj csökkentésére vagy mellőzésére a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (12) bekezdés szerint nyújtható be méltányossági kérelem, amennyiben a kérelmező:

hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, továbbá
családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, egyedülálló kérelmező esetében a szociális vetítési alap összegének 150%-át.

A méltányossági kérelmeket az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat a jogszabálynak megfelelően saját hatáskörben bírálja el.

Fogyatékosság megállapítása esetén az eljárás térítésmentes, a befizetett térítési díjat – egyeztetés után – az ELTE visszatéríti.

A térítési díj mérséklésére vonatkozó dokumentumokat a kérelemmel együtt szükséges benyújtani. A méltányossági kérelem innen letölthető.

10. Szükséges-e kérelmet benyújtani azoknak a személyeknek, akiknél a köznevelés időszakában sajátos nevelési igényt/fogyatékosságot állapítottak meg?

Alapesetben nem.

A köznevelés időszakában kibocsátott, fogyatékosságot/sajátos nevelési igényt megállapító és érvényes szakértői vélemények jogfolytonosak, életkori korlát nélkül felhasználhatók.

Amennyiben tehát a kérelmezőnek

1) a köznevelés időszakában kiállított,

2) fogyatékosságot/sajátos nevelési igényt megállapító,

3) érvényes szakértői véleménye van (azaz „További felülvizsgálata nem szükséges” kitételt tartalmaz, vagy a kiállításkor hatályos jogszabály ezt nem írta elő, vagyis a tanulmányok befejezéséig érvényes), a támogatások/kedvezmények/mentesség iránti kérelmét közvetlenül a felsőoktatási intézmény / nyelvvizsgaközpont / KRESZ-vizsgaközpont számára nyújthatja be.

Amennyiben a szakértői vélemény fogyatékosságot/sajátos nevelési igényt állapít meg, de valamilyen oknál fogva már nem érvényes (például mert a kérelmező elmulasztotta a felülvizsgálatot), úgy kérelmet szükséges benyújtani, melyhez mellékelni szükséges az érvényességét vesztett szakértői véleményt.

11. Ki igazolhat sajátos nevelési igényt, fogyatékosságot a köznevelés, felsőoktatás rendszerében?

Sajátos nevelési igényt, fogyatékosságot kizárólag

a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (és 2020. szeptember 1. napja előtt jogelődjeik, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, illetve az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok),
az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és
2020. szeptember 1. napja előtt szűk ügykörben a kormányhivatalok mint rehabilitációs szakértői szervek (és e tekintetben jogelődjeik: a rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, illetve 2007. december 31. napja előtt a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet akkori hatályállapota szerinti 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti audiológiai állomás, szakrendelő, klinika, kórház szakfőorvosa, igazságügyi szakértő) igazolhatnak, igazolhattak.

Máshonnan származó dokumentumok – például magánszakértői vélemények, különböző alapítványok véleményei – (a bennük szereplő esetleges diagnózisoktól függetlenül) fogyatékosság igazolására nem felhasználhatók.

12. Benyújtható-e fogyatékosság igazolására a köznevelés időszakában „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget” (BTMN) megállapító szakvélemény/szakértői vélemény?

Nem. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség nem minősül sajátos nevelési igénynek, fogyatékosságnak.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 3. értelmében:

„beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek”.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség tehát nem sajátos nevelési igény, az állapot nem fogyatékosság, hanem tipikus fejlődésmenet esetén észlelhető sajátosság, egy problémát ugyan mutató, de fejleszthető, megszüntethető, nem tartós, nem súlyos állapot.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget a köznevelési (vagy szakképzési) tanulmányokon túl, sem az ENSZ-egyezmény, sem a felsőoktatásról szóló a 2011. évi CCIV. törvény, sem a felsőoktatási jogszabályok nem értelmezik, ahhoz kedvezményeket nem társítanak.

Sajátos nevelési igényt a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények vármegyei szakértői bizottságai (és jogelődjeik, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) állapíthatnak (és állapíthattak) meg.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget

a fenti intézmények, valamint
a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények járási szakértői bizottságai (és jogelődjeik, a nevelési tanácsadók) állapíthatnak (és állapíthattak) meg azzal a kitétellel, hogy a nevelési tanácsadók kizárólag beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget állapíthattak meg, sajátos nevelési igényt nem.

Ha a benyújtott szakértői véleményt, szakvéleményt járási szakértői bizottság, nevelési tanácsadó bocsátotta ki, akkor az – szóhasználatától függetlenül – nem sajátos nevelési igényt, nem fogyatékosságot, hanem beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget igazol.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget megállapító szakértői vélemény/szakvélemény fogyatékosság igazolására nem használható fel.

Abban az esetben tehát, ha a kérelmező fogyatékosságát kizárólag beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget (BTMN) megállapító szakvéleménnyel/szakértői véleménnyel kívánja alátámasztani, eljárni nem tudunk. A korábban ilyen ellátásban részesült személyek esetében kizárólag a köznevelést követő időszakban – pl. baleset, trauma következtében – szerzett állapotváltozás esetén van lehetőség kérelem benyújtására.

13. Benyújtható-e fogyatékosság igazolására a kérelem benyújtását megelőzően, de már a köznevelési tanulói jogviszony megszűnését követően keletkezett nem egészségügyi dokumentum?

Nem.

A fogyatékosság megállapítása iránti kérelem beadását megelőzően keletkezett, bármilyen tartalmú nem egészségügyi vizsgálati eredmény, diagnózis, pedagógiai és/vagy pszichológiai vélemény, magánszakértői vélemény – függetlenül az abban megállapított diagnózisoktól és/vagy fogyatékosságtól – önmagában fogyatékosság megállapításához nem elfogadható, eljárásunkat nem helyettesíti vagy váltja ki.

14. Szükséges-e kérelmet benyújtani azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek, akik korábban komplex minősítési eljárásban vettek részt?

Igen.

Az egyes egészségügyi állapotok, diagnózisok, megállapított betegségek nem feleltethetők meg automatikusan fogyatékosságként. Fogyatékosság esetén az állapot keletkezésének jellege, az állapot fennállásának idői dimenziója, súlyossága a meghatározó, szükséges annak feltárása, hogy az egészségügyi állapottal kapcsolatban fennáll-e fogyatékosság.

15. Szükséges-e kérelmet benyújtani azoknak a személyeknek, akiknél a középiskolai tanulmányok során fennállt sajátos nevelési igény, de azóta új fogyatékosság keletkezését vélelmezik?

Igen.

Amennyiben a vélelmezett fogyatékosság más, mint a korábbi szakértői véleményben igazolt, úgy az "utóbb keletkezett" fogyatékosságnak minősül, mely esetében kérelem benyújtása szükséges az ott leírtak figyelembevételével.

16. Egészségkárosodás/krónikus betegség alapján kérhető-e fogyatékosság megállapítása?

Nem minden típusú egészségkárosodás/krónikus betegség okoz fogyatékosságot.
A felsőoktatási intézmények saját hatáskörben határozhatják meg a fogyatékossággal nem járó egészségkárosodás, krónikus betegség esetén igénybe vehető támogatásokat.
Olyan esetekben, melyeknél az egészségkárosodás/krónikus betegség következményesen fogyatékosságot okoz, a fogyatékosság megállapítása/kizárása, szakértői vélemény készítése dokumentumelemzést követő egyéni esetkezelés és személyes konzultáció, vizsgálat alapján történik.
Fogyatékosságot nem okozó egészségkárosodás, krónikus betegség fennállása esetén a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 62. § (5) irányadó.

17. Az életkor előrehaladtával a korábbihoz képest nehezebb tanulás vagy teljesítményromlás esetén kezdeményezhető-e fogyatékosság megállapítása?

Nem.

A fiziológiás folyamatok – még ha észlelhető is tanulási teljesítmény csökkenése – nem jelentenek fogyatékosságot, fogyatékosságalapú támogatást nem indokolnak. Előfordul, hogy a látás-, hallásállapot romlása segédeszközzel korrigálható, a mozgásállapot konzervatív kezeléssel javítható. A segédeszköz/kezelés igénybevétele egyéni mérlegelés, saját döntés alapján történik, az nem kötelező. Jól korrigálható állapotok esetén azonban a segédeszköz/kezelés elutasítása miatti állapot nem teszi lehetővé fogyatékosság megállapíthatóságát.

18. Idegennyelv-tanulás során felmerülő nehézségek, sikertelen nyelvvizsgakísérletek esetén kérhető-e fogyatékosság megállapítása?

Alapesetben nem.

A fogyatékosság tartós, súlyos, a társadalmi részvételt átfogóan befolyásoló állapot, mely nem kizárólag egy-egy tanulási, helyzetben – például idegennyelv-tanulás, nyelvvizsga – jelenik meg, hanem az egész önálló életvitelt alapvetően befolyásolja. Az idegen nyelvi teljesítményt felnőttkorra számos egyéni és életútbeli tényező befolyásolja, azonban az idegen nyelvi teljesítmény terén tapasztalható nyelvtanulási nehézségek önmagukban fogyatékosságot nem igazolnak.

Ha a kérelmező

középiskolai tanulmányait a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálat (vagy jogelődjének) szakértői bizottsága által igazolt sajátos nevelési igény [például súlyos tanulási zavar alapján (súlyos diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)] státusz nélkül teljesítette,
és nem tud igazolni olyan konkrét dolgot (pl. súlyos baleset, betegség), amely utána fogyatékosságot alakított volna ki,

akkor a vizsgálati kérelme kötelezően elutasításra kerül a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (4) bekezdése alapján.

19. Milyen esetekben nem indul eljárás?

Ha benyújtott kérelemben leírtak nem tartoznak az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat hatáskörébe, az ügykezelés automatikusan lezárásra kerül, és erről a kérelmező értesítést kap.

20. Mely esetben kerül sor a kérelem elutasítására?

A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (4) alapján a kérelmező vizsgálati kérelmét el kell utasítani, ha a kérelmező által benyújtott orvosi és pedagógiai dokumentumokból, az előzmények feltárásából és elemzéséből megállapítható, hogy sajátos nevelési igény, fogyatékosság nem áll fenn.

Ha a köznevelési tanulmányok során speciális kedvezmények, gyógypedagógiai módszertani támogatás nélkül sikeres volt a tanulmányi előmenetel, és nem azonosítható olyan tényező, mely állapotváltozást eredményezett volna, a kérelmet a jogszabály szerint el kell utasítani.

Az elutasításról a kérelmező levélben értesítést kap.

21. Mikor kerül sor személyes vizsgálatra?

A személyes (kontakt) vizsgálatra a dokumentumelemzés alapján, módszertani tervezést követően, indokolt esetekben kerül sor.

22. Miért nem kerül sor minden esetben vizsgálatra?

A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (4) alapján a kérelmező vizsgálati kérelmét el kell utasítani, ha a kérelmező által benyújtott orvosi és pedagógiai dokumentumokból, az előzmények feltárásából és elemzéséből megállapítható, hogy sajátos nevelési igény, fogyatékosság nem áll fenn. Az elutasításról a kérelmező levélben értesítést kap.

A jogszabály alapján továbbá a kérelmező vizsgálata mellőzhető, ha a kérelmező által benyújtott orvosi és pedagógiai dokumentumokból, az előzmények feltárásából és elemzéséből megállapítható a sajátos nevelési igény, fogyatékosság fennállása. Ez esetben szakértői vélemény készül a dokumentumok elemzése alapján.

Az esetkezelés első lépéseként a benyújtott dokumentumokból áttekintésre kerül, hogy fogyatékosság kialakulását okozó körülmény, állapotváltozás igazoltan fennáll-e.

23. Hogyan zajlik a kérelmek elbírálása?

A kérelmek elbírálása az alábbi lépések mentén zajlik:

1. Hatáskör megállapítása

2. Formai ellenőrzés (az esetkezelés csak a hiánytalan kitöltött Fogyatékosság megállapítására irányuló kérelem űrlap és valamennyi kapcsolódó dokumentum beérkezése, valamint a térítési díj befizetése után kezdődhet meg)

3. Esetkezelési folyamat

dokumentumelemzés
indokolt esetben konzultáció/szakértői vizsgálat
fogyatékosság megállapítása vagy kizárása

4. Kérelem lezárása (elutasító levél vagy szakértői vélemény készül)

5. Kérelmező értesítése

6. Eljárás lezárása

A folyamatról részletes információk a Kérelmek benyújtása menüpont alatt érhetőek el.

24. Milyen nyelven zajlik a vizsgálat?

Az eljárás/esetkezelés a magyar oktatási/felsőoktatási rendszerre vonatkozóan magyar nyelven történik.

25. Kinek küldi meg az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat az elkészült szakértői véleményt?

Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat kizárólag a kérelmezővel tart kapcsolatot, a szakértői véleményt a kérelmező számára küldi meg postai úton. Más intézmény felé a szakértői véleményt nem továbbítja. A kézhez vett szakértői véleményt a fogyatékos személy juttatja el annak az intézménynek, ahol fogyatékosságalapú támogatást kíván igénybe venni.

26. Mire jogosít az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított, fogyatékosságot megállapító szakértői vélemény?

Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat feladata a fogyatékosság megállapítása vagy kizárása, a hatályos jogszabályok alapján nem állapít meg szolgáltatásokat.

A szakértői vélemény a fogyatékosság fennállását igazolja, önmagában semmilyen kedvezményre, mentességre nem jogosít. A fogyatékosság alapján adható szolgáltatásokat, kedvezményeket minden esetben az adott intézmények – felsőoktatási intézmény vagy nyelvvizsgaközpont vagy KRESZ-vizsgaközpont – állapítják meg saját hatáskörben (saját képzési követelményeikkel összefüggésben).

A szakértői vélemény felsőoktatási intézmény/nyelvvizsgaközpont/KRESZ-vizsgáztató felé történő továbbítása a kérelmező teendője.

Érettségi vizsgán az érettségi vizsgabizottságot működtető intézmény az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint jár el. Erről részletes tájékoztató az Oktatási Hivatal honlapján érhető el.

27. Hol lehet kedvezményeket igénybe venni az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított, fogyatékosságot megállapító szakértői vélemény alapján?

Az ELTE GYOPSZ által kiállított szakértői vélemény a fogyatékosság fennállását igazolja, önmagában semmilyen kedvezményre/mentességre nem jogosít.

A fogyatékosság alapján adható szolgáltatásokat, kedvezményeket a felsőoktatási intézmények/nyelvvizsgaközpontok/KRESZ-vizsgaközpontok saját hatáskörben állapítják meg.

A felsőoktatás területén a hallgatóknak adható, esélyegyenlőség előmozdítására irányuló kedvezményeket a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 62.§-a fejti ki részletesen.
Nyelvvizsgára jelentkezés során a nyelvvizsgaközpontok határozzák meg a fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatásaik körét az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés f) pontja alapján.
A KRESZ-vizsgára jelentkező kérelmezők esetén a vizsgaközpont engedélyezi a vizsgamódosítást a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet szerint.
Érettségi vizsgán az érettségi vizsgabizottságot működtető intézmény a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint jár el.

28. Végzi-e az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok által kiállított szakvélemények/szakértői vélemények felülvizsgálatát?

Nem.

Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatnak nincs hatásköre a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok által kiállított szakvélemények/szakértői vélemények felülvizsgálatára, intézményünk nem felettes fóruma a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatoknak.

29. Felülbírálhatja-e az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat a szakorvosi diagnózist?

Nem.

Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat hatásköre a fogyatékosság kérdéseihez kötött, így a gyógypedagógia módszertani szükségletek, a fogyatékosság megállapításának/kizárásának kérdésében jár el.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy egy szakorvosi véleményben jelzett tünet/megállapított diagnózis nem feleltethető meg automatikusan fogyatékosságként. Sem fizikai, sem mentális állapotokkal összefüggő orvosi diagnózisok nem jelentenek automatikusan fogyatékosságot, abban az esetben sem, ha egészségkárosodás áll fenn, és ezt szakorvosi vélemény jelzi. Fogyatékosság esetén az állapot keletkezésének jellege, az állapot fennállásának idői dimenziója, súlyossága, autonómiát befolyásoló minőségi jellegzetességei meghatározók.

30. Hogyan történik a jogorvoslat?

A jogorvoslati lehetőséget a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (10) bekezdése szabályozza. A kérelmező – a szakértői vélemény vagy a vizsgálat elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – kezdeményezheti a szakértői vélemény, illetve a vizsgálat elutasításának felülvizsgálatát közigazgatási hatósági eljárás keretében. A folyamatot a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 44. § (4) bekezdése és a fenti EMMI rendelet szabályozza. A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kezdeményezést a kormányhivatalhoz kell benyújtani. Az eljárásról az illetékes hivatal ad tájékoztatást.