Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsági tevékenység keretében a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § alapján és az abban meghatározott körben végzi a tanulmányok, vizsgák és a felsőoktatási felvételi eljárás, valamint a KRESZ-vizsga során adható kedvezményekre való jogosultság megítélése érdekében sajátos nevelési igény, fogyatékosság megállapítását vagy kizárását, ha a kérelmező érvényes szakértői véleménnyel nem rendelkezik.

A fogyatékosság tehát egy tartós, súlyos, a társadalmi részvételt átfogóan befolyásoló állapot, mely nem kizárólag egy-egy tanulási, felsőoktatási helyzetben (például nyelvvizsga) jelenik meg, hanem az egész önálló életvitelt alapvetően befolyásolja, akadályozza.

A köznevelés rendszere a fogyatékosság helyett a „sajátos nevelési igény” főfogalmat használja. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja értelmében

A felsőoktatási jogszabályok a köznevelési tartalmakat veszik át azzal, hogy a teljes problémakört fogyatékosságként definiálják.

Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat hatásköre az „utóbb keletkezett” fogyatékosságok megállapítására/kizárására terjed ki, tehát az olyan esetekre, amikor a köznevelés időszakát követően (tanulói jogviszony megszűnése után) alakult ki valamilyen körülírható okból (pl. betegség, trauma) fogyatékosság.

Egyéb vonatkozásban az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatnak hatásköre nincs.

​​​​​​► A fentiek alapján az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatnak nincs hatásköre:

• fogyatékosságot nem okozó tartós, krónikus, betegségek vagy egészségkárosodás okán fogyatékosságra vonatkozó javaslatot tenni;
• fogyatékossággal nem összefüggő helyezetek esetén (pl. felsőoktatási követelmények teljesítési nehézsége, tanulási alulteljesítés, enyhe tünetek, „maradványtünetek”, „részképességzavarok” stb.) fogyatékosságra vonatkozó javaslatot tenni;
• bármilyen felsőoktatási képzési, kimeneti követelmény – pl. nyelvvizsga-kötelezettség – alól mentesítést adni;
• vizsgák teljesítésével kapcsolatosan döntést hozni;

• érvényes szakértői vélemény esetén eljárni.

Ha a sajátos nevelési igény, fogyatékosság már a középfokú tanulmányok során is fennállt, akkor a kérelmező rendelkezik érvényes szakértői véleménnyel, hiszen a sajátos nevelési igényt az ő esetében már megállapította a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálat (vagy jogelődjének) szakértői bizottsága. A korábbi, sajátos nevelési igényt megállapító („További felülvizsgálata nem szükséges” vagy ezzel tartalmilag egyenértékű megállapítást tartalmazó) szakértői vélemény érvényes, jogfolytonosan felhasználható. Amennyiben a sajátos nevelési igényt igazoló dokumentum felülvizsgálati kötelezettséget megjelöl, de ezt a Kérelmező elmulasztotta, és emiatt a szakértői vélemény érvénytelen, az intézményünkhöz benyújtott dokumentumok mellé ezt a körülményt írásban jelezni szükséges, és mellékelni kell az érvényességét vesztett szakértői vélemény másolatát is.

​​​​​​► Sajátos nevelési igényt, fogyatékosságot kizárólag

• a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (és 2020. szeptember 1. napja előtt jogelődjeik, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, illetve az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok);
• 2020. szeptember 1. napja előtt szűk ügykörben a kormányhivatalok mint rehabilitációs szakértői szervek (és e tekintetben jogelődjeik: a rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet),
• illetve 2007. december 31. napja előtt a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet akkori hatályállapota szerinti 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti audiológiai állomás, szakrendelő, klinika, kórház szakfőorvosa, igazságügyi szakértő;
• valamint az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat igazolhatott/igazolhat.

A fentiekbe nem tartozó dokumentumok (például magánszakértői vélemények, különböző alapítványok, szakértők véleményei, 2007. december 31. után keletkezett igazságügyi szakértői vélemények) fogyatékosság igazolására nem használhatók fel.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) nem sajátos nevelési igény, nem fogyatékosság, hanem a tipikus fejlődésmenetbe tartozó, problémát ugyan mutató, de fejleszthető, megszüntethető, nem tartós, nem súlyos állapotokra vonatkozó gyűjtőfogalom.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget dokumentáló szakvélemény/szakértői vélemény sajátos nevelési igényt/fogyatékosságot nem igazol, az eljárás során fogyatékosságot igazoló dokumentumként nem használható fel.

► További fontos információk

• A fogyatékosság megállapítása kizárólag jogi és szakmai kritériumoknak megfelelően történhet, méltányossági alapon nem.
• Fogyatékosság megállapítására felnőtt életkorban is összetett kritériumrendszer alapján van lehetőség. „Utóbb” keletkezett, korábban nem megállapított fogyatékosság esetén a kialakulás okát tisztázni/igazolni szükséges!
• Jogérvényes eljárást kizárólag fogyatékossággal kapcsolatos esetekben áll módunkban lefolytatni, olyan esetekben, amikor a kérelmet benyújtó személy tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.
• A tanulási problémákkal összefüggő súlyos fejlődési zavarok – azok sajátosságai miatt – a fejlődés korai fázisától ható tényezőként vannak jelen. „Fejlődéses előzménynek” a felnőttkort megelőzően bizonyíthatóan fennálló állapotok tekinthetők.
• Felnőtt személyeknél a fogyatékosság megállapítása szakmailag indokolt esetben és jól körülírható okok, háttértényezők, az életvitelt átfogóan befolyásoló jellegzetességek azonosítása után történik. A tapasztalt tünetek vagy egészségügyi problémák automatikus fogyatékossági besorolást nem jelentenek.
• Felnőttkorban keletkezett, bármilyen tartalmú nem egészségügyi vizsgálati eredmény, diagnózis, pedagógiai és/vagy pszichológiai vélemény, magánszakértői vélemény önmagában fejlődéses előzmény dokumentumaként – függetlenül az abban megállapított diagnózisoktól és/vagy fogyatékosságtól – nem elfogadható, szakértői véleményünket nem helyettesíti vagy váltja ki.

2. Kérelem benyújtásának menete

Fogyatékosság megállapítására irányuló kérelem beadása a hiánytalanul kitöltött „Fogyatékosság megállapítására irányuló kérelem” űrlap és a kapcsolódó dokumentumok egyidejű benyújtásával, valamint a térítési díj befizetésével lehetséges. Az űrlap a Letölthető dokumentumok alatt elérhető.

Nagykorú, cselekvőképes személy kérelme ügyében – megfelelő meghatalmazás hiányában – más személy nem járhat el. 

2.1. A kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Hiánytalanul kitöltött, kérelmező által aláírt „Fogyatékosság megállapítására irányuló kérelem”* 
2. A kérelemben hivatkozott megváltozott egészségügyi állapot keletkezését igazoló, illetve a javasolt kezelésekre (pl. gyógyszeres, műtéti, segédeszközös) vonatkozó előzményi, illetve legfrissebb dokumentumok
3. Foglalkoztatást, rehabilitációs támogatást érintő szakértői vélemény esetén a legfrissebb komplex minősítésre vonatkozó dokumentumot is nyújtsa be. (amennyiben ilyennel rendelkezik) 
4. Bizonyítványok (középiskolai tanulmányok sikeres befejezését igazoló 12. évfolyam év végi bizonyítványa; KRESZ-vizsgával, nyelvvizsgával kapcsolatos kérelmeknél amennyiben nem rendelkezik befejezett középiskolai végzettséggel, a köznevelésben/szakképzésben elvégzett utolsó tanév év végi bizonyítványát szükséges benyújtani)
5. Érettségi bizonyítvány(ok) (amennyiben Ön már tett bármilyen tantárgyból érettségi vizsgát) 
6. Szakmaszerzést igazoló bizonyítvány(ok) (amennyiben ilyennel rendelkezik)
7. Nyelvvizsga-bizonyítvány(ok) (amennyiben Ön már rendelkezik bármilyen típusú/szintű nyelvvizsgával)
8. Hallgatói jogviszony igazolás (amennyiben Ön felsőoktatásban hallgató aktív/passzív jogviszonyban, benyújtása kötelező)
9. Igazolás abszolutórium megszerzéséről (amennyiben Ön felsőoktatási intézményben abszolvált) 
10. Igazolás záróvizsgáról (amennyiben Ön már záróvizsgát tett)
11. Felsőoktatásban korábban szerzett oklevél/oklevelek (amennyiben rendelkezik felsőoktatásban korábban szerzett végzettséggel, végzettségekkel)
12. Térítési díj befizetésének igazolása vagy méltányossági kérelem

* Szemész szakorvos által dokumentálható súlyos fokú látássérülés esetén az érintettek a számukra alkalmas akadálymentes módon tölthetik ki a kérelmet, majd azt kinyomtatva, kézjeggyel ellátva, kérjük, postai úton juttassák el az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálathoz. Egyéb személyes szükségletről egyedileg is egyeztethetnek az alábbi email címen: esetkezeles@gyopsz.elte.hu.

2.2. Kérelem benyújtása

A kérelmet postai úton vagy személyesen lehet benyújtani.

Postacím:

ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat

1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.

C épület, 2. emelet, 204. szoba

Személyes benyújtásra kizárólag a honlapon közzétett módon van lehetőség.

3. Térítési díj, méltányossági kérelem

A szakértői bizottságként eljáró ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat fenti tevékenysége térítésköteles. A térítés összege 10.000 Ft, melynek befizetése a 10032000-01426201-00000000 számlaszámra, a „kérelmező neve: …T 0080, T181, KK 6703/04” közlemény beírásával történhet (pl. Minta Péter esetén: „Minta Péter T 0080, T181, KK 6703/04”). Kérjük, hogy a banki átutalás bizonylatát a kérelemmel együtt küldje be. Az esetkezelés a térítési díj beérkezése után kezdődik meg.

A térítési díj mérséklése vagy mellőzése jövedelmi helyzet vagy méltányosság alapján a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (11–12) alapján történik. A térítési díj mérséklésére vonatkozó dokumentumokat a kérelemmel együtt szükséges benyújtani. Fogyatékosság megállapítása esetén az eljárás térítésmentes, illetve a befizetett térítési díjat az ELTE visszatéríti.

A kapcsolódó dokumentumok a Letölthető dokumentumok alatt érhetőek el.

4. Információk az esetkezeléssel kapcsolatban

• A beérkezett kérelem formai ellenőrzése során kollégáink áttekintik a kérelmet és a benyújtott dokumentumokat.
• Ha a benyújtott kérelem vonatkozásában az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatnak nincs hatásköre, esetkezelés nem indul, erről a kérelmező értesítést kap.
• Az esetkezelés csak hiánytalanul kitöltött „Fogyatékosság megállapítására irányuló kérelem" űrlap alapján és a kötelező dokumentumok megléte, valamint a térítési díj befizetése esetén kezdődhet meg. Amennyiben a kötelező dokumentumokat a kérelmező nem csatolja, egyénileg egyeztetve egy alkalommal lehetséges dokumentumpótlás.
• Az esetkezelés során további dokumentum(ok) bekérése is szükségessé válhat. Ez egyénileg kerül egyeztetésre.
• A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (7) bekezdés szerint a kérelmező vizsgálata mellőzhető, ha a kérelmező által benyújtott orvosi és pedagógiai dokumentumokból, az előzmények feltárásából és elemzéséből megállapítható a sajátos nevelési igény, fogyatékosság megléte. Ez esetben szakértői vélemény készül.
• Ha a dokumentumelemzést követően további tevékenység (pl. kontakt vizsgálat, konzultáció), indokolt, ennek részleteiről az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat a kérelmezőt értesíti. Amennyiben a kérelmező a szakértői vizsgálat időpontjában nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani. Ennek elmulasztása esetén a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
• A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (4) bekezdés szerint a kérelmező vizsgálati kérelmét el kell utasítani, ha a kérelmező által benyújtott orvosi és pedagógiai dokumentumokból, az előzmények feltárásából és elemzéséből megállapítható, hogy a sajátos nevelési igény, fogyatékosság nem áll fenn. Az erről való tájékoztatás írásban történik a kérelmező felé.

5. Jogorvoslat

A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (10) szerint: a kérelmező – a szakértői vélemény vagy a vizsgálat elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított – tizenöt napon belül kezdeményezheti a szakértői vélemény, illetve a vizsgálat elutasításának felülvizsgálatát közigazgatási hatósági eljárás keretében.

A folyamatot a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 44. § (4) bekezdése és a fent hivatkozott miniszteri rendelet szabályozza. Közigazgatási hatósági eljárás kormányhivatalnál kezdeményezhető. Az eljárásról az illetékes hivatal ad tájékoztatást.

6. Jogszabályi háttér

A kapcsolódó jogszabályok megtekintéséhez kattintson ide.

Kérjük, mielőtt hozzákezd a kérelem űrlap kitöltéséhez, végezze el az ügyével kapcsolatos előszűrést! Az előszűrés célja, hogy kérelmének megalapozottságáról meggyőződhessen az eljárás elindítása előtt. A nem intézményünk hatáskörébe tartozó kérelmeket nem tudjuk befogadni.

1. Rendelkezik-e Ön köznevelési, szakképzési intézményben jelenleg tanulói/felnőttképzési jogviszonnyal?

Amennyiben a kérdésre válasza igen, a jogszabály szerint ügyében intézményünknek nincs hatásköre, kérelmét nem tudjuk befogadni.

► Ügyével a lakóhelye szerinti illetékes pedagógiai szakszolgálathoz fordulhat.

2. Igaz-e Önre az alábbiak közül bármelyik megállapítás?

• Érettségi vizsgára jelentkezem, az érettségi vizsga során fogyatékossághoz/sajátos nevelési igényhez kapcsolódó támogatásokra, kedvezményekre való jogosultság megállapítása miatt nyújtom be kérelmemet, állapotváltozás miatt. Köznevelésben, szakképzésben tanulói jogviszonnyal nem rendelkezem, kérelmemmel összefüggő állapotváltozásom a köznevelési, szakképzési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.
• Felsőoktatási felvételi eljárás során adható fogyatékosságalapú támogatásokra, kedvezményekre való jogosultság megállapítása miatt nyújtom be kérelmemet, állapotváltozásom miatt. Köznevelésben, szakképzésben tanulói jogviszonnyal nem rendelkezem, kérelmemmel összefüggő állapotváltozásom a köznevelési, szakképzési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.
• Felsőoktatási tanulmányokkal, vizsgákkal kapcsolatos fogyatékosságalapú támogatásokra, kedvezményekre való jogosultság megállapítása miatt nyújtom be kérelmemet állapotváltozásom miatt. Kérelmemmel összefüggő állapotváltozásom a köznevelési, szakképzési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.
• Nyelvvizsgára jelentkező személy vagyok, a nyelvvizsga során adható fogyatékosságalapú módszertani támogatásokra való jogosultság megállapítása miatt nyújtom be kérelmemet, állapotváltozásom miatt. Köznevelésben, szakképzésben tanulói jogviszonnyal nem rendelkezem, kérelmemmel összefüggő állapotváltozásom a köznevelési, szakképzési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.
• KRESZ-vizsga során adható fogyatékosságalapú támogatásokra, kedvezményekre való jogosultság megállapítása miatt nyújtom be kérelmemet. Köznevelésben, szakképzésben tanulói jogviszonnyal nem rendelkezem, kérelmemmel összefüggő állapotváltozásom a köznevelési, szakképzési tanulói jogviszony megszűnése után következett be.

► Intézményünk hatásköre csak a fentiekre terjed ki. Amennyiben ezek közül saját jelenlegi helyzetére vonatkozót nem tud választani, úgy ügyében intézményünk nem tud eljárni! A nem intézményünk hatáskörébe tartozó kérelmeket nem tudjuk befogadni.

3. Rendelkezik-e Ön korábbi, fogyatékosság/sajátos nevelési igény megállapítását tartalmazó érvényes szakértői véleménnyel?

Amennyiben a kérdésre válasza igen, a szakértői véleményt időbeni korlátozás nélkül felhasználhatja, fogyatékosság megállapítása iránti kérelem benyújtására nincs szükség. Ez esetben a már meglévő dokumentumát nyújtsa be ahhoz az intézményhez, ahol a fogyatékosságalapú támogatást igénybe kívánja venni. A támogatások/kedvezmények/mentesség iránti kérelmet közvetlenül a felsőoktatási intézmény, nyelvvizsga-központ, KRESZ-vizsgaközpont számára nyújthatja be. A kedvezményekről minden esetben a felsőoktatási intézmény/vizsgaközpont dönt. Érettségi vizsgán az érettségi vizsgabizottságot működtető intézmény a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint jár el.

► Kérjük, minden esetben ellenőrizze, hogy a szakértői véleménye fogyatékosság/sajátos nevelési igény igazolására alkalmas-e!

Milyen szakértői vélemény igazol sajátos nevelési igényt/fogyatékosságot?

3.1. A szakértői véleményt az arra jogosult intézmény állította ki.

• a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (és 2020. szeptember 1. napja előtt jogelődjeik, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, illetve az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok),
• az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és
• 2020. szeptember 1. napja előtt szűk ügykörben a kormányhivatalok mint rehabilitációs szakértői szervek (és e tekintetben jogelődjeik: a rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet,
• illetve 2007. december 31. napja előtt a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 79/2006. (IV. 5.) Korm. Rendelet akkori hatályállapota szerinti 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti audiológiai állomás, szakrendelő, klinika, kórház szakfőorvosa, igazságügyi szakértő) igazolhatnak, igazolhattak.

Máshonnan származó dokumentumok – például magánszakértői vélemények, különböző alapítványok véleményei – (a bennük szereplő esetleges diagnózisoktól függetlenül) fogyatékosság igazolására nem felhasználhatók.

3.2. A szakértői vélemény sajátos nevelési igényt (SNI)/fogyatékosságot állapít meg.

3.3. A szakértői vélemény érvényes, vagyis szerepel benne a „További felülvizsgálata nem szükséges” (vagy az érvényességre vonatkozóan ezzel azonos tartalmú) kitétel.

Ha szakértői véleménye a kérelem benyújtásakor nem érvényes (például felülvizsgálat elmulasztása miatt), kérelmet szükséges benyújtania. Ez esetben az érvényességét vesztett szakértői véleményt csatolja kérelméhez.

► Amennyiben a 3.1–3.3 kitételek közül valamennyi teljesül, Ön érvényes szakértői véleménnyel rendelkezik, fogyatékosság megállapítására vonatkozóan intézményünknél eljárás nem indítható.

► Amennyiben a szakértői vélemény/szakvélemény beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget állapít meg, a szakértői vélemény / szakvélemény fogyatékosság igazolására nem használható fel.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség a hatályos jogszabályok szerint nem sajátos nevelési igény, az állapot nem fogyatékosság, ügyében nem járunk el. A korábban ilyen ellátásban részesült személyek esetében kizárólag a tanulói jogviszony megszűnését követő időszakban – például baleset következtében – szerzett állapotváltozás esetén van lehetőség kérelem benyújtására.

4. Igazak-e Önre az alábbi megállapítások?

Nem rendelkezem korábbi, fogyatékosságot/sajátos nevelési igény megállapítását dokumentáló okirattal,

• de tanulói jogviszonyom megszűnését követően egészségügyi állapotom megváltozott,
• állapotomat dokumentálták,
• erre vonatkozóan igazoló egészségügyi dokumentumot be tudok nyújtani.

► Kérelme beadása során mellékelnie szükséges mindazokat az egészségügyi, szakorvosi dokumentumokat, amelyek alátámasztják állapotának tanulói jogviszonya megszűnését követően történő megváltozását. Tanulói jogviszony megszűnését követően, fogyatékosság megállapítására vonatkozó  kérelmét megelőzően keletkezett, bármilyen tartalmú nem egészségügyi vizsgálati eredmény, diagnózis, pedagógiai és/vagy pszichológiai vélemény, magánszakértői vélemény – függetlenül az abban megállapított diagnózisoktól és/vagy fogyatékosságtól – önmagában fogyatékosság megállapításához nem elfogadható, szakértői véleményünket nem helyettesíti vagy váltja ki. 

5. Rendelkezik-e Ön megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítési eljárásában keletkezett dokumentummal?

Amennyiben a kérdésre válasza igen, Ön olyan dokumentummal rendelkezik, amely egészségügyi állapotot / abban bekövetkezett változást dokumentál. Egészségügyi diagnózis, az egészségügyi állapotban bekövetkezett változás önmagában fogyatékosságot nem igazol. A dokumentum benyújtásán túl az eljárás során szükséges annak feltárása, hogy az egészségügyi állapottal összefüggésben kialakult-e, fennáll-e fogyatékosság.